Ha azt mondom Egyiptom, te azt mondod fáraók, Nílus, Szfinx , na és persze a piramisok.
Egy első egyiptomi utazás a Piramisok meglátogatása nélkül olyan mintha úgy jártunk volna Rómában, hogy nem láttuk a Colosseumot, úgy jöttünk volna haza Jordániából, hogy nem voltunk Petrában vagy Párizsban kihagytuk volna az Eiffel tornyot.
Egyszerűen elképzelhetetlen.
A piramisok meglátogatása – az előkészületek
A 9 napos egyiptomi körutunk 3. napján a piramisokhoz mentünk.
Ha nem olvastad volna még az első napok történéseit Kairóban, akkor itt megteheted.
Azt a beszámolót ott hagytam abba, hogy az eredeti tervünk az volt, hogy Uberrel kimegyünk Gizába, majd út közben megállapodunk a sofőrrel egy egész napos árban, amiért átvisz a többi helyszínre, megvár míg nézelődünk, majd nap végén vissza visz a szállodába.
Ez teljesen bevált módszer Egyiptomban.
Aztán előző este egyszer csak eszembe jutott ránézek már az egyik kedvenc utazós applikációmra, és láss csodát. Szinte fillérekért tudtunk lefoglalni másnap kora reggelre egy sofőrt + egy angolul beszélő idegenvezetőt a Get Your Guide-on. Ráadásul egész napra.
Igy történt, hogy bár mindketten ódzkodunk a kötöttségektől, a kairói utunk második reggelén két idegen ember társaságában robogtunk az Világ 7 csodájának egyetlen még létező helyszíne felé.
Irány a piramisok!
Lobna és Mustafa a megbeszéltek szerint pontosan reggel 8-ra érkeztek a szállodánkhoz.
Beszállás, gyors megismerkedés, kiderült Lobna képzett idegenvezető, már 10 éve kísér turistákat a piramisokhoz, Mustafa meg csak a sofőrje mert Lobna nem vezet.
Az általunk lefoglalt program eredetileg csak a gizai piramismező meglátogatását tartalmazta (akciósan 3 euró/2 főnek a transzferrel!!!!), de már az odafele úton megállapodtunk újdonsült kísérőinkkel, hogy egy kis plusz pénzért elvisznek minket Memphisbe is, ha pedig már így alakult ők meg rábeszéltek minket Szakkarára.
Így lett az eredetileg 4 órásra tervezett piramis látogatásból egy egész napos Kairó környéki program.
Megjegyzés: Igy utólag most azt mondom, hogy a memphisi és szakkarai kitérőnk ötlete egyszerre bizonyult okos döntésnek és hibának is. Arra, hogy miért később majd visszatérek.
Mivel szerettük volna a rövid ott tartózkodásunkat maximálisan kihasználni, a piramisok meglátogatására való felkészülésünk során nagyon sok kérdés merült fel bennünk. Szerencsére ezekre mi a nap folyamán, ti pedig a bejegyzés olvasása közben minden választ megkaptok.
Hogyan jutok el a Gizai piramisokhoz?
Bár a legtöbb fotón úgy látszik, mintha a 3 nagy piramis messze a sivatagban állna, a valóság az, hogy közvetlen a város szélén vannak.
Ettől függetlenül azonban tömegközlekedéssel esélyed sincs megközelíteni.
- Metro Kairóban: Bár a metró kimegy ugyan Gizáig, de attól a megállótól még több kilométert kellene legyőzned valahogy.
- Uber/Careem Kairóban: A következő lehetőséged a kairói közlekedés szent Gráljai , az Uber és a Careem (az Uber közel-keleti leányvállalata). A taxikkal ellentétben ezeknek az applikációknak nagyon nagy előnye, az előre lefixált ár. Bár előfordulhatnak itt is lehúzási kísérletek, de sokkal ritkábban és könnyebben kikerülhetően.
- Taxi Kairóban: Kairóban rengeteg taxi van, többségükben azonban vagy nincs taxióra, vagy „épp nem működik”. Ha a taxit választod nagyon fontos, hogy még a beszállás előtt egyezzetek meg a pontos címben, a fuvar teljes árában és abban is, hogy mindez hány személyre érvényes. Viccesnek tűnhet, de több olyan történetet olvastam, ahol a fuvar végén a taxis több pénzt követelt, mert ő az árat „természetesen egy főre értette”.
Privát transzfer Kairóban: Természetesen megteheted azt is, hogy hozzánk hasonlóan komplett programot foglalsz valahol, ami tartalmazza a szállodai felvételt és visszatérést is. Ez egy kényelmes megoldás, mi nagyon szerettük.
Hol menjek be a Gizai piramismezőre?
Az előre foglalt túránknak köszönhetően például azon sem nekünk kellett agyalnunk, hogy melyik bejáraton érdemes bemennünk a fennsíkra.
Merthogy bizony a Gizai-piramisokhoz két bejáraton keresztül lehet bejutni.
1, Az északi bejárat (főbejárat), a Nagy Piramis közelében
Ez a legismertebb bejárat, amely a híres Marriott Mena House Hotel közelében található, az Al-Haram utca végén. Mivel hatalmas parkolóval rendelkezik, az autóval, turista busszal érkezők általában innen kezdik a túrát.
Az északi bejárat mellett egy nagy, modern jegypénztár üzemel, ahol a belépőn felül akár audio guige-ot is tudsz bérelni.
2, A keleti bejárat, a Szfinxnél.
A keleti bejárat a Szfinx és a Völgytemplom lábánál található, közvetlenül a bazár és számos tetőteraszos étterem (pl. Pizza Hut/KFC) közelében. Ez az a kapu, ami mellett a népszerű piramisokra néző kilátást nyújtó szállások nagy része is található.
A jegypénztár itt jóval kisebb és kissé eldugott is. Ha hozzánk hasonlóan itt mennél be a jegyvásárláshoz mindössze két kis ablakot keress oldalt, a mellékutcában.
Pro Tipp: Ha Uberrel vagy taxival érkezel, és te is a „hátsó bejáraton” szeretnél bemenni, a „Sphinx Entrance” vagy a „Pizza Hut Giza” nevet add meg célpontnak. Ez az étterem pont a bejárattal szemben van, ikonikus viszonyítási pont.
A Szfinx felöli bejárat jegypénztára valóban olyan apró volt, hogy mire felfogtam volna, hogy ott vagyunk, már el is jöttünk onnan.
Lobna, az idegenvezetőnk gyorsan kikérte nekünk a jegyeket majd, a biztonsági őrökkel való nevetgélés közepette nemes egyszerűséggel szó szerint át is tolt minket a várakozók során. Még egy gyors táska ellenőrzés (ez amúgy jellemző volt az összes többi látnivalónál is) és már bent is voltunk.
Még igazából fel sem fogtam mi történik körülöttem, máris farkas szemet nézhettem a Szfinx-szel.
Az első benyomásom és a Szfinx felöli kapu hátránya:
Őszinte leszek: a belépés utáni első érzésem szó szerint a csalódottság volt.
Olyan sokszor elképzeltem már ezt a pillanatot: ahogy megállok a homokban, és lassan felnézek a Nagy Piramisra, ami először minden mást kitakar.
Mint amikor a Siq szurdokban Petrában, minden egyes kanyarban arra számítottam, hogy „most következik végre a híres Kincstár”, és aztán jó 3 km. múlva, mikor végre tényleg ott volt teljes pompájában előttem, azt egy csodakánt éltem meg.
Az egy tiszta, intenzív WOW élmény volt.
Azt hittem, hogy ez is az lesz.
Ehelyett mi történt? A keleti bejáraton belépve egyszerre ömlött rám minden. Ott volt a Szfinx, mögötte a piramisok, körülöttem a tömeg, az árusok, a tevehajcsárok és Lobna, aki rutinosan terelt minket előre. Túl sok volt hirtelen és én nem tudtam vele mit kezdeni.
Olyan érzésem volt, mint ha egy várva várt ínyenc vacsorán az összes fogást egyszerre borították volna elém az asztalra. Nem tudtam hova kapjak, mivel kezdjek.
A kezdeti döbbeneten persze igyekeztem mihamarabb túl lenni. Azzal foglalkozni, amit látok és nem azzal, ami kimaradt.
Mit látok majd pontosan a Gizai-fennsíkon?
Míg el nem kezdtem az egyiptomi útra való felkészülést én magam bizony úgy gondoltam a Gizai-fennsíkra, mint egy helyre, ahol van három híres piramis, meg a Szfinx, és ennyi.
Na, hát a valóság azért ennél jóval több. A Gizai-fennsík tulajdonképpen egy hatalmas, komplex ókori város, egy „halottak városa”, ami tele van látnivalókkal.
-
Van ugye a három nagy piramis: Hufu (Kheopsz), Khafré és Menkauré monumentális sírhelyei.
-
A Szfinx és a Völgytemplom (vagy más néven a Balzsamozó templom)
-
A Királynői piramisok: A nagy piramisok lábainál fekvő kisebb, „szatellit” piramisok, amikbe sokszor sokkal könnyebb (és olcsóbb) bejutni, ráadásul a Nagy Piramis puritánságával szemben ezek díszítettek.
-
A Masztabák: Az udvari előkelők és hercegek díszes, lapos tetős sírhelyei. Ezek falaiban gyönyörűen megmaradt domborműveket és festményeket lehet találni a mindennapi életről.
-
Hetepheresz királynő sírja: Khofu fáraó édesanyjának sírja egy mély, függőleges akna, ami az egyik legizgalmasabb régészeti lelet helyszíne. Tudtommal ez az egyetlen olyan (nem fáraó) sír, ahol a felbecsülhetetlen kincsek mellett a testet viszont nem találták meg. Bár a belső szervek ott voltak, a helyszínen lévő szarkofág teljesen üres volt.
-
A munkások városa: A legújabb kutatások szerint a piramis komplexumokat mégsem rabszolgák, hanem fizetett munkások építették. A fennsík kissé távolabbi részén fekvő romok valószínűleg ezen munkások ideiglenes lakhelyei voltak .
-
A Napbárka Múzeum helye: Bár a híres bárkát elszállították az új Nagymúzeumba, a hely, ahol évezredekig pihent, még mindig ott van a Nagy Piramis mellett.
A mellékelt Google Street térképre kattintva te magad is felfedezheted miről beszélek.
No, de nézzük, mi mit láttunk…
A Völgytemplom
Az első állomásunk a Szfinx közvetlen szomszédságában lévő Völgytemplom, vagy más néven a Balzsamozó templom volt. Ez volt az a hely ahol az elhunyt uralkodó testét felkészítették a túlvilágra. Rengeteg érdekes információt tudtunk meg a balzsamozás folyamatáról, az egyes lépések okairól és nem utolsó sorban a templom szintén kiemelkedő építészeti megoldásairól. (Nézd csak meg pl. a hófehér padlót és a teljesen egyforma építőköveket.)
A Szfinx
A következő megállónk a Föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra, az oroszlántestű és emberfejű lény, a Szfinx volt. Illetve egészen pontosan a mellette felépített kilátó terasz, merthogy magához a szoborhoz sajnos nem lehetett közelebb menni. Igy aztán azt sem tudtam leellenőrizni, hogy valójában létezik-e farka tövében az a bizonyos lejárat a testében felfedezett járatokhoz, valamint a mancsai között megbújó táblát, az Álom-sztélé-t sem tudtam igazán szabad szemmel megtalálni. Ez utóbbi pedig tuti létezik.
Mi az az Álom-sztélé?
„ A rávésett szöveg szerint az arra járó Thotmesz herceg megpihent a szfinx árnyékában, és elaludt. Álmában megjelent neki a Napisten – az Újbirodalom idején az ő szobrának tekintették a Szfinxet, és II. Amenhotep is új templomot emeltetett neki a közelben –, és megkérte, szabadítsa ki a sivatag homokjából, mely egyre inkább maga alá temette; cserébe királlyá teszi. Thotmesz kiásatta a homokból a szobrot és védőfallal vette körül. A szfinx megtartotta ígéretét: Thotmesz Egyiptom fáraója lett.[„ (idézet: Wikipédia)
Miután kinézelődtük magunkat visszasétáltunk a közelben lévő parkolóba és felszálltunk az ott várakozó nagy zöld elektromos buszok egyikére. JÓ HA TUDOD!!! Ezek a Gízai fennsíkon közlekedő elektromos buszok teljesen ingyenesek. Bármikor felszállhatsz rájuk, néhány percenként indulnak és több megállóval rendelkeznek a különböző látványosságok és a kilátó pontok között. A 2025-ös bevezetésük óta privát autóval vagy turista busszal már egyáltalán nem lehet behajtani a látogatóközpont területére.
Szóval az időhiány miatt busszal mentünk tovább, egészen a híres Nagy Piramishoz és a mellette álló (középső) Khafré piramisához.
Ez utóbbi az a bizonyos „sapkás”, aminek a tetején még megmaradt az a mészkőburkolat, ami eredetileg mindhárom piramist teljes egészében beborított ragyogó fehérséget adva nekik.
Egy kis időt itt is elidőztünk, próbáltuk elképzelni a múlt valóságát és átbeszéltünk néhány konteót is, de bevallom őszintén nem lettünk teljesen meggyőzve egyik variációról sem.
Aztán újra buszra szálltunk, és irány a fennsík belseje. Elrobogtunk régi temetők mellett, elhagytuk a harmadik, legkisebb piramist is, láttunk néhány romot melyet utólag be sem tudtam azonosítani, aztán egyszer csak megérkeztünk a fennsík legtávolabbi kilátó pontjára a „Panoramic View 1”-hez.
Ilyen kilátó pont több helyen van kialakítva, innen készítheted a legjobb fotókat, de erről kicsit később pontosabban írok majd.
„Panoramic View”-ek, azaz kilátó pontok a Gizai-fennsíkon
A többi helyen nem tudom, de itt volt néhány étterem, pár szuveníres, wc és elsősegély nyújtó hely is, no meg persze számtalan tevegelést vagy lovaskocsikázást kínáló helyi „szolgáltató.”
Hol tudom a legjobb fotókat elkészíteni a Szfinxről és a piramisokról?
Bár én világéletemben irtóztam a beállított, turista-módra pózolós fotóktól, anno Jordániából hazatérve kimondottan rosszul esett, hogy egyetlen „Instagram kompatibilis” fotóval sem lettem gazdagabb.
Igy aztán, most Egyiptomban nem ellenkeztem túlságosan, mikor az idegenvezetőnk felajánlotta, elkészíti nekünk a híres „Szfinx puszilós”, „piramist nyakon csípős” vagy épp „tenyeren hordozós” fotókat.
A fotók ugyan elkészültek, de úgy érzem, nem kerültem általuk sokkal közelebb az Insta sztársághoz.
Persze nem kell mindent véresen komolyan venni. Ha hozzám hasonlóan te is bolondoznál kicsit íme a pontos helyek, ahol a legjobb fotókat tudod elkészíttetni magadról:
A „Panoramic View” (A dűne a sivatagban)
Ez az a hely, ahonnan a legtöbb olyan fotó készül, amin mind a három nagy piramis látszik egymás után, mintha a semmi közepén állnának.
-
Hol találod? A fennsík mélyén, a Menkauré (a legkisebb) piramison is túl. Mi ide mentünk a túra végén a busszal.
- Google Maps link:
Panoramic View of the Pyramids -
Tipp: Itt érdemes egy kicsit beljebb sétálni a homokba a parkolótól, hogy ne legyenek benne a képben a buszok és a tömeg. Ha szerencséd van, egy-egy tevés is elhalad előtted, ami felteszi az i-re a pontot.
2. A Szfinx melletti fotóterasz (A „puszis” és „ölelős” képek helyszíne)
A Szfinxet egy elkülönített fal mellől, egy emelt platformról tudod a legjobban fotózni.
-
Hol találod? A Völgytemplom után, ahogy mész fel a Szfinx oldalához.
- Google Maps link:
Nagy Szfinx -
Ikonikus beállítás: Innen lehet megcsinálni azokat a (kicsit giccses, de megkerülhetetlen) képeket, ahol úgy tűnik, mintha megpuszilnád a Szfinxet, vagy napszemüveget adnál rá. Mivel a Szfinx mögött közvetlenül ott magasodik a középső, Khafré-piramis, ez a helyszín adja a legdrámaibb perspektívát.
3. A Pizza Hut / KFC tetőterasza (A „város és ókor” találkozása)
-
Ez az a hely, ahol egy kóla mellett ülve nézheted végig a naplementét vagy az esti fény- és hangjátékot. Itt készülnek azok a képek, amiken az előtérben ott a modern városi nyüzsgés, a háttérben pedig a néma évezredek.
- Google Maps link:
Pizza Hut Giza - Tipp: Érdemes zárás előtt 1-2 órával érkezni, hogy biztosan legyen helyed a teraszon a fény- és hangjáték kezdetére.
Kedves olvasó! Valószínüleg felmerült benned a kérdés, hogy miért nem jeleztem az idegenvezetőnknek, hogy lassítsunk a tempón, nem akarunk ennyire rohanni. Nos a válasz végtelenül egyszerű: emlékszel még a nap elején mi magunk beszéltük rá őt, hogy vigyen el minket Memphisbe és Szakkarába is. Nos, bármennyire kevésnek is tűnt a Gizában eltöltött idő, így utólag már kiszámoltam, minimum 3 órája voltunk már így is ott, és Memphis meg Szakkara még előttőnk volt.
Néhány jótanács, hogy, tanulva az én hibámból te jobban csináld:
A gizai bejegyzésem végén engedd meg, hogy megosszak veled néhány jó tanácsot:
- Idő, idő és még több idő: Ne próbáld meg 2-3 óra alatt „letudni” Gízát. A fennsík hatalmas. Hagyd, hogy legyen egy órád, amikor csak ülsz egy kövön és nézel ki a fejedből.
- Mondj nemet a „kötelező” fotókra: Ha nem akarod megpuszilni a Szfinxet vagy a tenyereden tartani a piramist a képen, ne tedd! Ezek a pillanatok rólad szólnak, ne a közösségi médiának gyárts kényszeres tartalmat. (…mint, ahogy én tettem :)))
- A részletekben lakozik az ókor: A nagy hármason túl nézzétek meg a kisebb építményeket is. Ott sokszor nagyobb a csend, és közelebb érzed magadhoz a történelmet.
- Saját tempó: Ha idegenvezetővel mész, már az elején tisztázd: te meg akarod állni, bámészkodni akarsz, és nem rohansz.
Gíza nem egy múzeum, Gíza egy állapot. Kaotikus, poros, zajos és felfoghatatlanul monumentális. Ha felkészülsz a sokkra, talán neked elsőre is sikerül az, ami nekem csak utólag, az emlékekben: átadni magad a végtelenség érzésének.
Fontos! A blogunk társult partner linkeket is tartalmaz. Ha az általunk megosztott hivatkozások valamelyikén foglalsz szállást vagy vásárolsz terméket, szolgáltatást azzal segítesz minket. A bizalmad fontos számunkra! Csak olyan dolgokat ajánlunk, melyet mi magunk is rendszeresen használunk és nem csalódtunk benne.
Kedves olvasó. A kalandjainknak természetesen itt még nincs vége.
A folytatásban: Ami mindenért kárpótolt: Memphis és Szakkara (hamarosan a blogon)
0 hozzászólás
Trackbacks/Pingbacks